Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

smiley

H E L L Ó !

ÜDVÖZLET  MINDENKINEK!

Szándékom szerint ez a „www.tokaj.eoldal.hu" -webcímű honlap azért készül, hogy még több emberrel megkedveltessem a hazai borvilág fővárosát, az UNESCO-tól 2002-ben World Heritage Centre, magyarul Világörökség Központ rangot elnyert  Tokaj - Hegyalja Történelmi Borvidék névadó települését, annak lakóit, valamint a környéken termett szőlőszemekből erjesztett tokaji borokat, azok közül is a legelső hungarikumnak számító borkülönlegességet, az aszút.

Eredeti tervem szerint ez a webhely minimum vázlatos képet nyújt a világhíres városka nevezetességeiről, illetve néha hírt közöl az itteni szőlészetekről, pincészetekről és boros rendezvényekről, valamint a hegyleve" piaci helyzetéről.

Elképzeltem, milyen nagyszerű dolog lenne, hogyha hozzám hasonlóan mások is megszeretnék és népszerűsítenék Tokajt, tisztelnék az ősi szőlőtermesztő és borkészítő hagyományaikat hűen megőrző tokajiakat és imádnák az ünnepi alkalmakra való tokajit; különösen azt az isteni nektárt, amit a francia Napkirály már évszázadokkal ezelőtt a "borok királya, királyok bora" -minősítő elnevezéssel illetett. Egykor még a híres tudós, Paracelsus is elemezte az aranyat termő földnek és az aranyló színű nedűnek az összetételét és megvizsgálta gyógyító hatását. És valóban! Hosszú ideig patikákban „passum regnum tokajesis" néven, kanalas orvosságként árusították az aszú-bort.

Jómagam ezt a weblapot „grátisz", vagyis szívességi alapon és a tanulással párhuzamosan kezdtem készíteni. Jelenleg a munka mellett, a szabadidőmtől függően és továbbra is ingyen, teljesen egyedül szerkesztem. Éppen ezek miatt azt kérem Önöktől-Tőletek, hogy ne várjanak - ne várjatok túl sokat tőlem. Nem tudok sem tartalmilag, sem formailag professzionális színvonalat ígérni, bár igyekszem minden olyasmit megvalósítani, amit csak tudok. Megpróbálok az idelátogatók kedvébe járni és nagyon remélem, hogy végül mégiscsak felkeltem majd sok-sok honfitársunk kíváncsiságát és apránként talán ennek a világhálós lapnak az eddiginél nagyobb mértékben fog nőni a nézettsége.

yes

Hálás szívvel mondok köszönetet mindenkinek a látogatásért! 2016. június végéig már több, mint 50 ezer belépést mutatott a website vendégeket számláló szerkentyűje. Kérem, hogy ezután minél gyakrabban, és minél többen kattintsanak - kattintsatok ide és kísérjék - kísérjétek nagy figyelemmel ezt a jószándékból készített tokaji portált! 

Előre is köszönöm az érdeklődést!

laugh 

F I G Y E L E M !   F I G Y E L E M !

A „www-tokaj.eoldal-hu"-nak van képgalériája is.

Honlapom menüsora a baloldali sávban, legfelül látható, illetve a 

mások által készített, de általam ajánlott linkek balra, alól olvashatóak.

Remélem, hogy egyre többen és egyre többször lépnek e webpontra!

heart

Jó szórakozást kíván minden egyes vendégnek a 

„TOKAJ, A VILÁGÖRÖKSÉG GYÖNGYSZEME"

nevű internetes lap főszerkesztője:

DÁVID

 

§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§

 

I.) ÁLMOK ÉS VÁGYAK

Írhatnám, hogy álmaim féktelenek és vágyaim végtelenek e webszájttal kapcsolatban. Elképzelésem szerint először a hazánk északkeleti csücskében található különleges kisvárost szeretném bemutatni a kíváncsiak számára, csak másodsorban foglalkoznék a szűkebb-tágabb környékével.

Jó lenne persze, ha előzőleg magam is megismerhetném ezt a helységet, hogy majd később az itt található aloldalak közvetítésével másokkal is megismertethessem Tokaj településnek, esetleg egész vonzáskörzetének összes élettelen és élő kincsét. Jó lenne felkutatni nemcsak a város természetes környezetét, hanem épített, művi környezetét is. Jó lenne feltárni minden ma még fellelhető művelődéstörténeti emléke mellé a legújabb korban született kulturális értékeit is. Jó lenne ismerni a város mindennapi életét megalapozó szőlőtermesztés és bortermelés pillanatnyi állapotát, valamint a hegyaljai-térség fejlődéséért teljes erőbedobással dolgozni akaró szakembereket. Tokaj és a többi hozzákapcsolódó hegyaljai település már a XVI. század óta alkot egy egységet. Ez a táj volt a világ legeslegelső zárt borvidéke és a tokaji volt az első eredetvédett termék. (Nomen est omen!)

(Azt hiszem, ezek a fentebbi sorok egy szerteágazó feladat-meghatározást jelentenek.)

Jó lenne továbbá, hogyha hazánkon kívül is minél többen és minél többet tudnának erről az UNESCO WHC-listáján 12 éve szereplő, világörökségi központként nyilvántartott és a nemzeti imánkban, azaz magyar Himnuszban 1823. január 22 óta név szerint egyes-egyedüliként megemlített településről, Tokajról és a hozzá szorosan kapcsolódó zempléni tájról, Tokaj-Hegyaljáról.

A szintén tokajit termelő Sárospatakot az ősrégi református kollégiuma miatt a Bodrogparti-Athén névvel szokták emlegetni, mivel Coménius idején a tudomány-átadás egyik legvívósabb helyszíne volt. Én a mitológiából merítettem az ötletet és számomra a Tokaj melletti Nagy-hegy, vagyis a Kopasz olyan, mint az ókori görögök szent hegye, ahol az istenek ambróziát kóstolgattak. Tokaj megérdemli a magyar Olymposz" elnevezést, mert a lankáin isteni nektár terem! Ilyen például az aszú és közkedvelt társa, az édes szamorodni. Sokan imádják a savanykásabb száraz szamarodnit, vagy a késői szüretelésű óborokat, illetve a furmint, hárslevelű, sárga muskotály szőlőfajtákból készített új borokat is.

Valóban jó lenne minden szabad percemet az én apai-gyökereim és tokaji rokonaim megismerésére szánni, meg ezt a webszerkesztési-hobbimat őseim földjének népszerűsítésére fordítani! Én sajnos erre a nagyszerű projektre egyelőre a szabadidőm végessége miatt nem tudok 100%-ban vállalkozni, de a szándék bennem óriási!

 

Jelenleg mi várható el mégis tőlem?

A) A legjobb esetben is ma még csupán a „szent hegy" aranyló fürtöket cipelő szőlőtőkéiről, a gyönyörű hegyaljai tájról, egy-két neves lakójáról egy-egy rövid méltatást tudnék írni.

B) A Zemplén-hegység lábához simuló dimbes-dombos vidék számtalan szépsége közül legfeljebb egyetlenegy hegycsúcsról: a háromszög alakú Hegyalját határoló hegyek egyikéről - (nem a legnyugatabbra eső abaújszántói Sátor-hegyről, de nem is a legkeletebben lévő sátoraljaújhelyi Sátor-hegyről, hanem a legdélebbi, tokaji Nagyhegyről) - a Kopaszról, meg az évmilliók óta kihült vulkánkúp lábánál a Tiszába futó Bodrogról, illetve a hegyvidék és síkvidék találkozásánál felépülő világhíres városka nevezetesebb utcáiról, épületeiről, kisebb-nagyobb szobrairól tudok fotót készíteni.

C) Esetleg a lankás lejtőjű hegy és a lassan hömpölygő folyók közé szorult településről könyveket, vagy a szőlészek-borászok mindennapi életéről szóló kisebb-nagyobb terjedelmű, itt-ott megjelenő írásokat ajánlhatok.

FIGYELEM!

Hála a személyi számítógépek elterjedésének és a különböző internetes szolgáltatásoknak, a Google-keresőjének segítségével ma már számos Tokajjal kapcsolatos információt lehet gyűjteni önállóan is az elektronikus szupersztrádáról! Talán ez a www.tokaj.eoldal.hu-webcím segít abban, hogy még jobban megismerje, hozzám hasonlóan megkedvelje, örökre szívébe zárja Tokaj városát minden kedves olvasóm! 

 

II.)  KIRÁNDULÁSI   ÖTLETEK 

1.) Rendkívül hasznos lenne e webhelyen bemutatni a tokaji hegyre több felől felvezető túra-útvonalakat. Ám én itt elsősorban a TOTEM=a Tokaji Természetvédelmi Egyesület által kialakított, speciális BOROSTYÁN-TANÖSVÉNY útvonalát ajánlanám az ideérkezők szíves figyelmébe, amelyről szinte tudományos színvonalú és eléggé részletes, de azért könnyen megérthető ismertetőtábla található egyrészt a helyi vasútállomással szemközt, a Szerelmi-pincesor közelében, másrészt a városközponttól nem messze, a köztemetőhöz vezető utcácska elején az „Öregpince" mellett. Általában a legtöbb kiránduló megelégszik ezeknek a tájékoztatóknak az elolvasásával, de már nem vállalja fel azt a fizikai erőfeszítést, azt a megpróbáltatást, amivel a hegymászás jár. Az az elszánt túrázó viszont, aki nekivág a városi sírkerten áthaladó és a hegyoldalon a csúcsára felvezető göröngyös turistaútnak, hogy végül onnan, a hegytetőről, a TV-torony elől letekinthessen a lábainál heverő szép tájra. Páratlan látványban gyönyörködhet mind az Alföld, mind az Északi-khg. irányába. Ez a tokaji hegymászás különösen a tiszántúli embereknek adja meg az első igazi HEGY"-élményt! A Tisza-Bodrog torkolat közelében tornyosuló Nagyhegy, azaz a Kopasz egy síkvidékinek maga a világ teteje!

2.) A tengerszinttől 512 méter magasságban megépített televíziós műsorokat átjátszóállomáshoz Tarcal központjából is vezet fel egy lankásabb, leaszfaltozott mellékút. Így tehát a Tokajból indul kimerítő gyaloglás helyett a kényelmesebb életvitelűek járművel hamar feljuthatnak oda. * A  KOPASZRÓL  MINDIG  LENYŰGÖZŐ  A  PANORÁMA!

3.) A hegy tövében egy Tour de Tokaj" kerékpár-körút alakítható ki! Tokajtól Bodrogkeresztúr községig vezet a 38. számú főút, onnan a Szerencs felé tartó 37. számú főúton el lehet jutni a tarcali - leágazásig, majd e településen áthaladva vissza kerekezhet a turista Tokajba. Mellesleg Bodrogkeresztúrtól a Kopasz északi oldalán, a szőlődűlők között is át lehet tekerni egy mellékúton Tarcalra, vagyis az Eperjes-Tokaj közt húzódó Zemplén-hegységnek ez legutolsó tagja különösebb nehézség nélkül körülbiciklizhető. A tokaji vasút-állomáson megáll olyan szerelvény, melyen van a kerékpárosok utaztatására és kerékpárjaiknak a szállítására alkalmas vonatfülke közvetlenül a mozdony után.       * AZ EURÓPAI KERÉKPÁR-ÚTHÁLÓZAT EGY SZAKASZA  ÁTHALAD  TOKAJON! 

4.) A három település (Tarcal-Bodrogkeresztúr-Tokaj) által közrefogott Kopasz-hegy" és a Tokaj felől komppal elérhető Bodrogköz", pontosabban ennek csak a két folyó torkolatánál fekvő déli vége együttesen alkotja a BODROGZUG"-Tájvédelmi Körzetet, amely az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Igazgatóságához tartozik. Feladata a Zempléni-hg. déli végén szigetszerűen kiemelkedő kúphegy élettelen anyagainak kutatása és az élővilágának feltárása; illetve a Bodrog+Tisza folyók közti árterületen, lényegében a Tisza-szabályozás után visszamaradó holtágakban és a környező vizes élőhelyeken kialakult flórának és faunának a védelme.

Egyébként ezt a településrészt a régi tokajiak "SZIGET" néven szokták emlegetni és sok helyi lakosnak volt vagy van ott rétje, kaszálója. Ezen a helyszínen a IX. század vége óta több évszázadig egészen XVIII. század elejéig mindig is VÁR" állott, kezdve a honfoglaláskori földvártól, a komoly feltszereltségű, megerősített kővárig, amelynek szerepe volt a Tisza-Bodrog torkolatnál lévő, európai viszonylatban is jelentős folyami átkelőhely őrzése és a mellé épített településnek a védelme.

5.)  TISZA és BODROG folyó számos hobbi színtere. Az evezősök szívesebben gyakorolnak a kisebbik vízen. A torkolatnál a sodrás matt evezni igen veszélyes és úszni kifejezetten tilos!  Gyakran lehet látni mindkét folyó partján horgászokat. Tokaj folyami strandja lényegében a Tisza sekélyebb túlpartján, a vasúti híd közelében, Rakamaz közigazgatási területén lett kijelölve, mert a Tokaj felőli, jobb part meredekebb, a víz mélyebb, a sodrás nagyobb erejű.

 

III.) „MINEK NEVEZZELEK?"

1) A település honfoglaláskori neve HÍMESUDVAR, de említi egyik krónika KŐRÉV néven is. Egy I. István halálát követő trónviszály miatti eseménnyel kapcsolatosan írták le először a település nevét úgy, hogy „TOKAJ"!  Anno... az őt üldöző Péter elől menekülő Salamon király Tokajnál kelt át a Tiszán. LASSAN 40 ÉVE, HOGY 1973 NYARÁN ÜNNEPSÉG-SOROZATTAL EMLÉKEZTEK TOKAJ 900 ÉVES ÍROTT MÚLTJÁRA.

Utólag említették az írások azt is, hogy a folyók torkolatánál álló hegyre az őseink közül 896-ban Tarcal-vitéz és két társa (Ond és Kecel) lovagolt fel elsőként és hogy Árpád apánk itt mondott áldomást afeletti örömében, hogy ilyen szép, vízben gazdag, dús füvű legelőkhöz érkeztek a hagyományosan állattartással foglalkozó, ám ezidáig folyton csak vándorló ősmagyarjaik. A hét magyar törzshöz csapódó kabarok törzse itt telepedett le Hegyalján és a megtalált, vadon élő szőlőtőkéken kipróbálták a Kaukázusban elsajátított szőlészeti-borászati ismereteiket.  * TOKAJ=egy ősi kifejezés; folyók menti fás-füves, ligetes területre utal ez a szó. Miskolc közélében ismeretes egy "Kistokaj"-nevű kisebb település, ezért a torkolatnál fekvő nagyobb helységet régebben Tisza-Tokajként is emlegették. Ennek  az ősi településnek hivatalokban és kereskedelmi egységekben gazdagabb első kerülete az úgynevezett „Óváros", a  fiatalabb keletkezésű 2. kerülete pedig az ú.n. „Kis-Tokaj", amely régen falusias rész volt, mezőgazdasággal foglalkozó lakossággal. Mára ez Tokaj kertvárosi része.  

IV.) TOKAJ  ÉS  KÖRNYÉKE

1.) Be kellene még mutatni ezen a www.tokaj.eoldal.hu webhelyen a Tokajhoz sok szállal kötődő többi hegyaljai helységeket, sőt-az egész zempléni tájegységet, amelyhez földrajzilag és történelmileg is hozzátartozik. Ajánlani lehetne a távolabbi Hegyközt, a Hernád-völgyét, a Taktaközt, meg a jobb parti Tisza-töltés felől is elérhető tardosi, ladányi horgászóhelyeket és a túlparti Rakamaz-várost, a környező felső-szabolcsi kis falvakkal együtt, ahonnan most is sokan járnak át az itteni középiskolákba, a boltokba, piacra vagy vásártérre; illetve orvoshoz - különösen amióta egy modern egészségügyi komplexum nyílt Tokaj Bodrogkeresztúr felőli végén. Közvetlenül a szőke folyónk túloldalán élő nyírségi emberek számára ez a Tisza menti város mindig is elérhetőbb volt, mint a sokkal távolabbi megyeszékhelyük, vagyis Nyíregyháza! Az ottaniak évszázadokon át kötődtek a kereskedelmi és kulturális csomópontként funkcionáló Tokajhoz. A háború előtt a tokaji fiú- és leány-polgári iskolának nagy volt a vonzáskörzete.

2.) A II. világháború befejezése után hét évvel elvették Tokaj járási székhelyi rangját és évtizedekig a szerencsi járáshoz tartozott. Évszázados városi múltja ellenére a lakosság számának csökkenése, az intézményeinek, üzleteinek, üzemeinek gyérülése miatt nagyközséggé minősítették le. Körülbelül csak 35 év múlva, nem sokkal a rendszerváltás előtt sikerült visszanyerni Tokaj városi-státuszát! Akkor már a tokaji születésű, fiatal Májer János vízügyi mérnök volt a település első embere (még mint kinevezett tanácselnök). Azóta megszakítás nélkül ő irányítja a tokaji közéletet a lakosság többségének megelégedettségére. 1990-től -1994-ig volt először a helyi önkormányzat élén úgy, mint a lakosság által felhatalmazott személy! Aztán újraválasztották 1994-ben, 1998-ban, 2002-ben, 2006-ban. 2010-ben immár hatodszor lett ő a polgármester!

3.) TOKAJ hazánk 2004 május elsejei Európai Unióhoz való csatlakozása óta az országon belül az úgynevezett  Alföld és Észak"- nagyrégióhoz tartozik, azon belül az Észak-magyarországi" régióhoz, melynek adatait a nagyrégiós statisztikák esetében együtt vizsgálják az Észak-alföldi és a Dél-alföldi régiók adataival. Az Észak-magyarországi régióhoz 3 megyét soroltak: Nógrád és Heves megye mellett Borsod-Abaúj-Zemplént. A régió központja BAZ-megye székhelye, Miskolc megyei jogú város lett, amely kb. 60 km-re van a megye perifériáján elhelyezkedő Tokajtól, amely az EU-ban a NUTS-besorolás szerint úgynevezett kistérségi központ" lett. Ez a város az 5000 körüli létszámával és az önkormányzat által működtetett intézményei révén, valamint a településen működő különféle egyházak és civil szervezetek, az ipari és mezőgazdasági vállalkozások (elsősorban szőlészeti-borászati üzemek), illetve a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek, banki és egyéb szolgáltatásai által régóta kiemelkedett a környezetéből és ezzel méltóvá vált arra, hogy ennek a sajnos halmozottan hátrányos helyzetű kistérségnek hivatalosan is a centruma legyen. E szerepkörében immár több, mint 7 és fél éve számos települést fog össze.

4.) UGORJUNK VISSZA  EGY KICSIT ISMÉT A TÁVOLI MÚLTBA!

Láthattuk, hogy Tokaj mindig fontos folyami átkelőhely volt és kezdettől ez lehetett a fejlődésének alapja!

Egészen a folyószabályozásig ezen a környéken volt legkeskenyebb a Tisza és legkisebb az árterület. Így hát Záhonyon kívül itt működött a legfontosabb felső tiszai-rév; míg Szolnoknál volt a legfőbb közép-tiszai átjáró, Szegednél pedig a legjelentősebb alsó-tiszai átkelőhely. Tokajba valamikor, régen a Tiszán az erdélyi és a kárpátaljai területekről, a Bodrogon át a felvidéki tájakról, esetleg Lengyelország és a Balti-államok felől érkezett vízi járművel: csónakokkal vagy tutajokkal ritka árú a helyi kereskedőkhöz. Itt haladtak át a tiszai-révnél régen is az Oroszországból Nyugat-Európába tartó szárazföldi kereskedelmi karavánok. Itt vezetett az út az állat-vontatta szekerek és a lovon járók számára Erdélyből Lengyelországba, különösen az 1500-as évek utolsó harmadában, amikor a lengyelek Jagelló Izabella férjét, a Báthory-család somlyói-ágából származó (5.) Báthory István fejedelmet a Wawelben, a krakkói uralkodói udvarban királyukká koronázták, ezzel a legendásan jó lengyel-magyar barátságot ismételten megerősítették. Itt keltek át a Tiszán a XVI.-XVII. században a katolikus Habsburgokkal szemben álló protestáns vallású Bocskai István és Bethlen Gábor seregei. Itt fontos hadiút volt a XVIII. század elején, épp a Rákóczi-féle szabadságharc folyamán. {Akkor, amikor végül - látszólag országos fontosságú stratégiai szempontból - ám elsősorban Sárospatak megtartása érdekében 1705-ben maga a szeretett fejedelmünk romboltatta azt a tokaji kővárat, amit ő a kurucokkal megvédetni -sajnos- nem tudott, de a labancoknak átengedni nem szeretett volna!} Az is elképzelhető, hogy  XIX. század közepén errefelé jöttek-mentek a magyar honvédcsapatok és az osztrák hadak.  Az biztos, hogy az 1848-49-es szabadságharc egyik híres csatáját itt vívta meg Klapka György tábornok és erre most Tokaj főutcáján egy emléktábla és a falba vésődött ágyúgolyó emlékeztet. A XX. században sem kerülte el a harci helyzetet a Tisza-Bodrog torkolat! A második világháború idején ugyancsak fontos katonai folyami átkelőhelynek számított Tokaj; a közúti és vasúti hídjait vélhetően ezért rombolták le. Nem sokkal az újjáépítése után (1956-ban) ismét szovjet tankok dübörögtek át itt hazánk belseje és a fővárosunk felé.

5.) A XXI. században több szempontból is kikerülhetetlen településsé vált Tokaj! EU- csatlakozásunk óta "Európai Város"- felírat hirdeti a tokaji Városháza előtt, hogy ennek a helységnek a neve ott szerepel az Európai Unió stratégiai - tervezési térképén. Tokaj a környezetében, mint kistérségi központ kiemelt szerepet tölt be, kilenc kisebb település irányítója. Napjainkban azt reméli a városvezetés, hogy a Magyarországon várható közigazgatási átszerezés után Tokaj visszanyeri a 60 éve elvett járási székhelyi rangját.

6.) A város a mai napig közlekedési csomópont!

A Bodrog-parti és a távolabbi hegyaljai települések lakói autóbusszal érkezhetnek Tokajba. Ugyanígy Volán - járatokkal juthatnak a taktaköziek is a tokaji MÁV-állomásig, ahonnan aztán utazhatnak tovább Szerencs - Miskolc - Budapest, Keleti - pályaudvar felé, vagy Rakamaz - Nyíregyháza - Debrecen - Szolnok - Budapest, Nyugati - pályaudvar irányába normál-vagy IC-vonattal.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye központjából, Miskolcról, illetve a "Hegyalja kapuja", azaz Szerencs felől Tokajba menetrend-szerinti vonattal jöhetnek a kirándulók; de követlen gyorsjáratot nem indít Tokajba a Borsod-Volán.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye központjából, Nyíregyházáról Tokajba menetrend - szerinti járatokat indít a MÁV és a VOLÁN egyaránt. A Hajdú Volán buszai Debrecenből reggel és délután jönnek Nyíregyházára a helyközi autóbusz-állomásra, ahonnan Nyírtelek felé, a 38-as közúton, a rakamazi megállást követően érkeznek Tokajba és onnan tovább szállítják utasaikat Sárospatak, majd Sátoraljaújhely felé, illetve ellenkező irányból is kora reggel és késődélután indulnak a buszjáratok. Sz-Sz-B megye székhelyéről a tanítási időszakban vasárnap délben is indul autóbusz Tokaj felé, egészen S.a.ú.h."-ig és este visszafelé a nyíregyházi Petőfi téri busz-végállomásig. Jó járművel Tokajból 40 perc alatt elérhető Nyíregyháza. A Tokajon belüli helyi buszközlekedés szintén megoldott.

Tokajnak nemcsak közúti és vasúti közlekedése van, hanem vízi közlekedése is. A Bodrogon Alsóbereckitől lehet kistestű járművel evezni le a torkolatig. Alkalmanként a tokaji közúti híd közelében lévő hajóállomásról is indul nagyobb hajó egészen fel, Sárospatakig vagy csak kirándulókat visznek át a bodrogzugi várromig. Nagyobb ünnepek során a Tiszán is felúszik a kiránduló hajó egészen Szabolcs-községig, a honfoglalás kori földvárhoz. Tokaj fontos megállóhelye a Felső-Tisza felől érkező vízitúrázóknak és vízi rendészet ügyel a baj-megelőzésre! 

 7.) Tokaj egy nemzetközi közlekedési korridor része!

Óriási kamionforgalom halad keresztül a ma már nem működő határállomástól kezdődően és számos hegyaljai helység mellett elhaladó 37-es közúton, a Világörökség részét képező történelmi borvidék szőlőskertjei közelében, azokat mintegy megkárosítva.

Hatalmas gépjárműforgalom van a Bodrogkeresztúrból Tokaj felé vezető, nagyon kacskaringós és bármiféle, kemény útalap nélküli 38-as közúton. Ez azért irritáló némely tokajinak, mert itt épült fel a nyugalmat kereső, betegeskedő öregemberek számára az Idősek Otthona és az egész kistérséget ellátó modern Egészségügyi Központ. Ezenkívül itt van a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola (a KIK), ami mellé már megtervezték az új tanszállodát és egy wellness-központot.

A tokaji vezetők errefelé tervezik a szórakoztató jellegű városnegyedet; ezért itt épül fel a régi kőbánya helyére a szabadtéri színházként működő úgynevezett Fesztiválkatlan". Közben azért is kampányolnak, hogy az óriás méretű, külföldi közlekedési eszközök messze elkerüljék Tokajnak ezt a Bodroggal párhuzamosan kiépült részét, mert hogy a kipufogó gázok rontják errefelé a levegő tisztaságát és esetleg károsítják az itt lakók egészségét, illetve a jármű által kiváltott erős rezgések súlyosan károsítják az óváros lakásállományát, repedéseket okoznak a régi épületek falán.

Ez elfogadható és megérthető célkitűzés. Ámde félő az, hogyha a Tiszán valahol máshol felépül az új híd és ezt a települést messze elkerüli az áthaladó új és jobb út, akkor viszont majd amiatt csökken a turizmus jelentősége Tokajban. A bevételek egy részét eddig is főleg a torkolatnál ideiglenesen megálló kirándulóbuszok utasai hozták. Mindenféle igyekezet ellenére alig növekszik a több vendégéjszakát itt töltők száma. Ha tehát az átutazók egy része esetleg az új hidat fogja választani és emiatt elkerüli a Tisza-Bodrog torkolat környékét, akkor egyre kevesebben keresik fel a mostani közúti hídnál emelkedő Fináncdombot és a tetején lévő, lépcsőn könnyen megközelíthető kilátót, akkor tehát egyre kevesebb idegent varázsol el a hely szelleme: a Tisza vízének zsongító hullámzása és a Tavernában kóstolt tokaji bor íze, vagy a folyóparti csárdában elfogyasztott halászlé és túrós csusza. Ha kiürül a Tisza parti parkoló és elnéptelenedik a bazársor, akkor apránként elfelejtik a borok fővárosát is, egyre kevesebb turista érkezik majd, ami által várhatóan csökkenni fog a helyi idegenforgalmi bevétel. Tokaj ereje a torkolatnál lévő rév áteresztő képessége által keletkezett és aki most az ezen áthaladó forgalom okozta nehézségek miatt kezd panaszkodni, sőt a "rév"-szerep ellen tiltakozik, az a 940 esztendős hagyomány ellen emel kifogást.

Én azt hiszem, jól meg kell gondolni, tényleg olyan nagy gond, ha van egy kis mozgás Tokaj körül?

8.) A HEGY' = HEGYALJA  FESZTIVÁL, MINT HUNGARIKUM!

A fiatalok nyári szórakozásának már több, mint egy évtizede meghatározó rendezvénye a Tokajhoz köthető, hivatalosan mégis Rakamaz területén tartott könnyűzenei fesztivál.

Ezidáig a torkolatnál lévő közúti híd mellett található Tisza-Camping adott otthont a hungarikummá nyilvánított Hegyalja Fesztiválnak. Ez a helyszín közigazgatásilag már nem Tokajhoz és nem BAZ-megyéhez, hanem Rakamazhoz és a szomszédos SzSzB-megyéhez tartozik.

A fesztiválozók a kempingezés és a koncertek árát a túlparton fizetik, tehát a hasznot Rakamazra viszik át, viszont Tokajban szemetelnek és olykor kisebb-nagyobb károkat okoznak, különösen pl. amikor zajongó, rohangáló, kötekedő fiatalok is érkeznek a tokaji vasútállomásra. A koncertek utáni szabadidejükben is néha-néha randalíroznak a tokaji utcákon és lezserkednek az itteni üzletekben. Rakamaz városa tulajdonképpen a tiszai hídtól k.b. 5,6 km-re épült fel, ráadásul földrajzi értelemben semmi köze nincs Hegyaljához (hacsak annyiban nem, hogy a régi idők során sokan jártak át onnan dolgozni az itteni szőlészetekbe).

Azt nem tudni még, hogyha a Bodrogkeresztúri úton égül felépül majd a Fesztivál-katlan, Tokaj város önkormányzata ide csak komolyzenei esteket fog szervezni, avagy beengedi majd a könnyű műfajt is? Nem tudhatjuk előre, hogy a tokaji kulturális intézmények munkatársai nem fogják-e egyszer megkérdőjelezni a rakamazi kemping illetékességét az eddig oly népszerű HEGY' megrendezésében? Nem érzi-e majd úgy a történelmi borvidék névadó településének polgármesteri hivatala, hogy végső soron a túlparton a HEGYALJA"elnevezést elbitorolták tőlük és jogi lépést tesz a visszaszerzésére?!

...Bárhogy lesz, úgy lesz, a jövőt nem sejthetem!" 

9.) LEGENDA  ÉS  VALÓSÁG

Elnézést, hogy csapongok Tokaj múltja és jelene között, és mindig csak arról írok egy keveset, ami éppen eszembe jut a várossal kapcsolatban. Én már a „www.tokaj.eoldal.hu" website kezdő soraiban töredelmesen bevallottam, hogy egy jószándékú amatőr vagyok. Aki ennél többet szeretne, keressen fel hivatalos honlapokat.)

Egykor talán errefelé haladhatott el a népvándorlás korának sok-sok szekér-karavánja és egy picike fantáziával az is elképzelhető, hogy a Tiszának éppen ennél a mellékfolyójánál rejtették el a hunok híres királyának a hármas koporsóját. Elég keskeny a Bodrog ahhoz, hogy rengeteg ember munkájával csupán egyetlen éjszaka alatt el lehessen rekeszteni a vizét és sírgödröt lehessen ásni a meder aljába. Sokak meggyőződése, hogy éppen itt, a Kopasz lábánál rejtették el Attila (az „Isten ostora") holttestét. Még életében emlegette Pap Miklós tanár úr, Tokaj lelkes kutatója, hogy nemcsak az az ódon nepomuki Szent János szobor, hanem egy erőt sugárzó Attila-szobor is dukálna a Tisza-Bodrog torkolathoz! 

10.) Az viszont nem holmi ábrándkép, hanem a régi krónikák írták le, hogy a Vereckei-hágói átkelés után nem sokkal itt lovagoltak fel a hegyre honfoglaló vezéreink és maga Árpád fejedelem mondott áldomást a szép tájra, amikor letekintett innen a végtelen rónaságra. Őseink emelték tüzes borral tele kupáikat a megtalált új hazára: annak erdőire, dúsfűvű rétjeire, meg tiszta, hallal telt, iható vízű folyóira. A magyarokkal bejövő kabarok pedig e környéken telepedtek le és a Kaukázus környékén szerzett szőlész-borász ismereteiket több, mint ezeregyszáz esztendeje itt (a Zemplén tövében, a kellemes napsütésnek és párás levegőnek kitett lankákon) Tokaj-Hegyalján, a mindenütt vadon növő szőlőnövény megművelése során kezdték el hasznosítani.  

A hadiutak mindig errefelé vezettek. Egyik írásos emlékünk szerint, egy trónviszály során, 1073 vagy 1074 körül Salamon király serege itt kelt át a Tiszán, ez alapján 1973 nyarán ünnepelték Tokaj hivatalos létezésének 900.évfordulóját. A neve  akkor még az Andrássyak kastélyáról nevezetes Tiszadobtól kezdve, hol a helyi legendák szerint még Sissy királyné is járt.

11.) Egyébként a 38-as közút kapcsolja össze Szabolcs - Szatmár - Bereg megyét Borsod  Abaúj - Zemplén megyével, konkrétan Tokajjal, melyhez néhány nyíri helység ma is szorosan kapcsolódik. Így pl. Tiszanagyfalu és Timár + a honfoglalás-kori földváráról nevezetes Szabolcs nevű falu és Balsa község,  melynek kompja a Bodrogközön keresztül Sárospatakkal köti össze Felső-Szabolcsot. Ámde említhetnénk egy-két rétközi helységet is. Több itteni település a Tokajban nemrég átadott egészségügyi komplexumhoz tartozik; illetve az ottani közjegyzői körzethez lettek besorolva. Rengetegen jártak át a tokaji országos állatvásárba és a zöldségpiacra, vagy a boltokba bevásárolni. Anno... sokan végeztek napszámos munkát a tokaji hegyen és sokan jártak/járnak tokaji iskolákba. Bizonyított tény lett mára Tokaj centrum-jellege. Nem vitatott az sem, hogy vonzáskörzete mindig nagy sugarú volt és csáberejéből mára sem vesztett semmit. Egyre nő a betelepülők létszáma.

12.) Nos, bár valóban jó lenne részletesen bemutatni Tokaj szűkebb-tágabb környezetét, de én csak ezt a Tisza-Bodrog torkolatnál magasodó egyetlen hegyet és ezt az egyetlenegy kisvárost szeretném megismertetni és megszerettetni az internetezőkkel. Ez a website a helység értékeinek megvédésére, jóhírének megóvására óhajt buzdítani mindenkit. Ennek az internetes oldalnak  a  szerkesztése ingyenesen történik és  az Európai Önkéntesség Évében kezdődött el. Ez a „nem-hivatalos" honlap nemcsak az itt  lakó hűségeseket akarja tájékoztatni, hanem a néha idetévedők, a gyakran átutazók, a csak rövid pihenőre megállók, az örökösen visszatérő kirándulók megtisztelő figyelmére és rendszeresen túrázók érdeklődésére számít!

   Itt szándékaim szerint minden kizárólag

Tokajról, a tokajiakról és a tokajiról fog szólni. 

    Egyébként a Kopasz nemcsak a szemközti síkság lakóinak tekintetét vonzza magához és Tokaj neve nem csupán a szomszéd megyeiekre hat elbűvölően, hanem minden magyar ember szeretné életében legalább egyszer felkeresni azt a hegyoldalt, ahol a szőlővesszők terméséből (az a bizonyos Himnuszból közismert) nektár csepeg!   

   Én a fiataloknak nem a borutakat ajánlom, hanem a folyók torkolatánál átívelő híd szemközti hídfőjénél lévő Tisza-Campinget, no és a nyaranta ott tartandó, mára már ugyancsak hungarikumnak számító Hegyalja-Fesztivált (a Hegy'-et). Itt a kempingezők felkereshetik a közeli homokfövenyes folyami strandot, vagy a 38-as út másik oldalánál megkereshetik vízisport-telepet, illetve a Tokaj-Rakamaz közt húzódó Erzsébet királyné útja révén megközelíthetik a Morotva melletti horgászhelyeket. Itt ér véget a Tisza felső szakasza, és ki lehet szállni a nyári Tisza-túrából, vagy ellenkezőleg: itt lehet csatlakozni, és leevezni a Tisza-tóig, vagy   tovább Szolnokig, illetve Szegedig...

ÍME:

Tokaj és környéke!

 Kedveskéim!  "VIGYÁZÓ SZEMEITEK (most mégse) PÁRIZSRA VESSÉTEK!"

Közhírré kívánom tenni, hogy bizony Tokaj városa immár megint „méltó régi, nagy hírére".

Tokaj-Hegyalja névadó-városa ismét kecsegtető kirándulási célponttá vált!

  A rendszerváltás előtt ez a település álmos, poros, nyugalomba süppedt és a szocializmus idején nagyközségi szintre fokozták le, a fejlesztésével nem is foglalkoztak. A világhíres helység 1989/90 után lassacskán feléledt és értő kezek folyamatosan építgették-szépítgették. Mára dinamikusan fejlődő kisváros lett, kiválóan kiépített infrastruktúrával, számos régi értékkel, számtalan újabbnál újabb ötlettel. A település fejlesztési törekvéseit és városszépítészeti igyekezetét elismerték Hild József-éremmel, Kós Károly-díjjal, 2002-ben „Word Heritage Centre" = Világörökség Központ-ranggal és 2008-ban a Magyar Kultúra Városa címmel és jutalmazták a "Virágos Magyarországért"-mozgalomban elért eredményei alapján is.

     Az egykor falusias „Kis-Tokaj", azaz a város 2.kerülete  mostanra kertvárosi-jellegű lett  és a közel 940 éves írott múlttal bíró, de a legendák szerint már a honfoglalás óta meglévő egykori „Óváros", vagyis Tokaj 1.kerülete pedig egyre inkább visszanyeri korábbi hírét-fényét. Fokozatosan megszépültek az utcák és házak, a magán- és középületek egyaránt. A politikai változás legtöbb esetben hatással van az intézmények átalakítására, teljes átszervezésre vagy legalább átnevezésére. A II. világháború után, de méginkább az 1948-as államosítás után például az egykori egyházi és polgári iskolákból állami általános iskolák lettek. 1952 után gimnáziumot szerveztek ide. Jelenleg a valamikori polgári helyén működik a Némethi Ferenc Városi Könyvtár, a régi középfokú intézmény helyére pedig átköltözött a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, amelyben tánc-és zenetagozat működik. A Tokaji Ferenc Gimnázium vadonatúj épületet és újszerű feladatokat kapott. A csökkenő gyereklétszám miatt megszűnt a korábbi középfokú óvónőképzés. Ehelyett most a normál gimnáziumi osztályok mellé szerveznek olyan szakközépiskolai osztályokat, ahol általános pedagógiai jellegű előkészítéssel, környezetvédelmi szakemberek és bortechnológusok képzésével foglalkoznak. A Rákóczi-Dessewffy kastélyból a gimis koli kiköltözött, mert felépült a modern Széchenyi István Kollégium az új gimnáziummal szemközt. A Tarcali úton megmaradt a régihez hasonló formában a Mezőgazdasági Szakiskola és a Bodrogkereszrtúri úton lévő régi SZÖVOSZ-iskolából viszont kialakult a KIK, azaz a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola. A városban háziorvosi--, fogorvosi- gyermekorvosi praxisok vannak. Kialakult a védőnői-hálózat. Jól működik a gyermekjóléti- és idősellátó szolgálat, melynek új központját a régi műv. ház helyén alakítják. ki. Van a városban Idősek Napköziotthona és iskolai napközi is.  A korábbi szociális otthon helyett modern Idősek Háza épült a város Bodrog melletti végén. A vasúti hídtól nem messze Városi Rendőrőrs is létesült és nyaranta vízi rendőrség is működik a tiszai hajóállomás, illetve a jacht-club közelében.

A honfoglalás 1100. évforduláján kezdék készíteni a MÁV-állomással szemközt a Szerelmi Pincesort. Az egykori Zsinagóga átépült korszerű Kulturális és Konferencia Központtá városközpontban lassacskán az Arany Sas Fogadó és Bodrogkeresztúri úton egy tanszálloda és wellness-központ. Ez utóbbi éppen arrafelé, ahol az új idősotthon, és a még újabb Egészségügyi Központ is létesült. Arrafelé építik meg a régi kőbánya helyén az úgynevezett Fesztiválkatlan. A régi mozit pedig piaccsarnokká akarják átépíteni. Az egykori szociális otthonból Borok Háza lett interaktív kiállítóteremmel. Az egykori Zsinagógából Már most is várja a városba látogatókat két nagyobb szálloda, sok panzió és több magánszálláshely.

 Az ideutazók rendelkezésére áll számtalan vendéglátós egység, például a Híd-Büfé, a Bonchidai-Csárda és annak Tiszára néző terasza, meg a Gólya-Büfé a Tisza parti közismert parkoló mellett. Szemközt van egy lángosos, és a Vadászi-család fagyizója, a Millennium Hotel földszinti étterme és járda melletti kiülős terasza. Nagy forgalmat bonyolít le a fináncdombi fagylaltozó és gyorsbüfé, illetve a régóta népszerű Taverna terasza és a belső terme. A hídnál működik Vajthó Jenőék borozója, átellenben a Tokaj Hotel étterme és annak torkolatra tekintő terasza. A főutcán végig egymást érik a vendégcsalogató helyek, mint például a Vaskó-Pince, Halász-Cukrászda, Veresszekér-Sörkert, Óvárosi-Kávéház, Toldi-Étterem, Pizzéria, Bortéka, Fakapu-Büfé. A Rákóczi út Tourinform-Iroda utáni szakasza átalakult sétálóutcává, éppúgy mint a főtér utáni Bethlen Gábor utca eleje is, melynek végén található egy régi kocsma. Az itt kezdődő Bem utca másik végén  van az Erzsébet-Pince és a Hímesudvar Szőlészet-Borászat, melynek pincéje a Dózsa György utca felől látogatható. Ebben az utcában lelhető még a Barát, a Borostyán és az Öreg-pince. A Kossuth téren található a Bacchus- valamint a Furmint-étterem, illetve a római katolikus templom mellett van a Rákóczi-udvarház és borkóstoló, meg egy földalatti pincelabirintus is, illetve annak főúri lovagterme.

  (Mellesleg említem, hogy a krónikák szerint a törökök elleni mohácsi csata során, de nem harc közben, hanem egy sajnálatos balesetben meghalt II. Lajos, ezért a főurak e pincében választották és koronázták meg Szapolyai Jánost országunk királyává. Együtt volt velük a sárospataki Perényi Péter koronaőr és maga a Szentkorona is! Sajnos, később Székesfehérváron (a királyok koronázási és temetkezési helyén) a főurak másik csoportja az elhunyt uralkodónk sógorát, azaz feleségének a testvérét és egyben saját húgának a férjét választották meg királynak I. Ferdinánd néven. Ám ez addig nem volt érvényes, amíg nem volt a fején Szent István koronája. Így tehát elkezdődött egy belháborús korszak, amely során hazánk két részre szakadt: voltak egyfelől a nyugati országfélben az osztrákok hívei és voltak másfelől hazánk keleti felén a magyar függetlenség hívei. Másfél évtizeddel később, 1541-ben a folyamatos belviszály miatt a török hadsereg szinte észrevétlenül megszállta Budát és a muzulmánok letelepedtek a Duna-Tisza közén és uralmuk kb. 150 esztendeig tartott., illetve a Szerelmi-pincesor, és a Hegyalja úti Borgaléria, valamint a többi borház és pincészet minden évszakban szeretettel fogadják az ideérkező vendégeket.

  Tokaj a környék kulturális, közoktatási, kereskedelmi és egészségügyi központja. A városkában Borok Háza és interaktív terem, Képgaléria, Kézműves Manufaktura, Könyvtár, Kulturális és Konferencia Központ, Múzeum, Művelődési Ház, Színház működik és van itt alap-, középfokú oktatás-illetve kihelyezett felsőfokú oktatás. Rendezvény-helyszínként használják az elhagyott görögkeleti templomot.  Van egy használaton kívüli evangélikus kápolnájuk is, de még nincs ötlet a hasznosítására. A településen működik az izraelita imaház és a református, a római-illetve a görög katolikus felekezet parókiáin is zajlik az élet. Az evangélikusok új épületei a kertvárosban vannak. A sok régi polgári lakóház és középület mind-mind a település múltjáró mesél, illetve az egykori kőbánya helyén létesülő Fesztiválkatlan a kistérségi központ mai művelődési lehetőségeit tükrözi.

   Nyári estéken megnyugtató lehet a csend és nyugalom; a távolinak tűnő zakatolások, a közeli csobbanás és halszag, a folyóvíz andalító hullámzása vagy egy másik alkalommal a különleges tiszavirágzás... Ősszel a szüretelők kacagása, a szőlő illata, a must zamata csalogató. Télen a földalatti boltívek alatt érlelődő „hegyleve" hívogatja a világ értékes kincseit keresőket. Tavasszal a benépesülő gólya- és fecskefészkek keltik fel az érdeklődést.

  Van itt a levegőben valami vonzó, valami nagyszerű! Ez nemzeti „szenthely", mert Kölcsey Ferenc a több ezer településnév közül és számtalan borvidékünk közül egyedül ezt az egyetlenegyet említi meg név szerint a nemzeti imának szánt „HYMNUS" című (1823 január 22-én, Csekén írt) költeményében. Aki magyar, az ismeri a TOKAJ szót és talán szeretné egyszer látni ezt a helységet! A lassan 940 éves írott múlttal büszkélkedő Tokaj az év minden napján nagy tisztelettel hív és őszinte szeretettel vár mindenkit!

   Várják a tokajiak a vízimádókon és bulikedvelőkön kívül azokat is, akik szinte istenítik a "borok királyát és királyok borát", vagyis a tokajit és szívesen megismernék a „folyékony arany" csinálóit is, vagyis a hegyaljai szőlészeket-borászokat, a „hegyből élők" nehéz, ámde végső soron mégis szépséges hétköznapi életét és a hagyományos ünnepeiket!

    Végül köszönet mondok azoknak, akik egyre gyakrabban böngészik ezt az internetes oldalt. Kérem, hogy kattintsanak/kattintsatok ide máskor is, mert az „eOldal.hu" - webszolgáltató látogatottsági versenyt szokott hirdetni és egyszer - majd - jó lenne a TOP-listára felkerülni. Ám ez csakis Önöktől / Tőletek és az  érdeklődés számától függ.

   Örülök mindazoknak, akik kíváncsiak hazánk eme nevezetes településére, ahol a hegy tetejéről letekinthetnek a végtelen magyar rónaságra és a hallal tele folyóinkra, meg egész Hegyalja szőlőt dédelgető lankáira. E kihunyt vulkánkúp tetejéről a szemeiket a messzebbi, magasabb hegyekre emelhetik és forró hálát rebeghetnek mindenért - annak, akit ez megillet...

    Ezen a földrajzi helyen soha senki nem feledheti el a magyar Himnusz fohászkodását:

 „ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART!"

Meghatottan mondhatjuk el itt az alábbi sorokat:

„Értünk Kunság mezején ért kalászt lengettél,

Tokaj szőlővesszején nektárt csepegtettél.."

   Magyarországnak ezek olyan geológiai pontjai, melyekre minden honfitársunknak emlékeznie illene. A magyar Nagy-Alföld búzatáblái és a Tokaji-hegy szőlőtőkéi az Élet két nélkülözhetetlen feltétele, mert hiszen a mindennapi kenyerünk és a bennünk vérré váló nedű alapanyagait adják. No és amíg énekelhetjük, hogy „lesz még szőlő, lesz még lágy kenyér", addig nem kell félnünk, mert van és lesz remény is a magyar nemzet megmaradására..Közismert tény, hogy egyetlen falat kenyér + egyetlen korty bor bármikor, bárhol, bárkinek elég ahhoz, hogy a gondolkodása és élete gyökeresen megváltozzon! Lehet bármekkora magasságú és bármennyire felejthetetlen szépségű egy bérc a nagyvilágban, mégis csupán ez az egyetlenegy olyan hegycsúcs, amely összeköti a magyarokat, éljenek a Föld bármelyik koordinátáján.

   Nem vitatom, milyen óriási kihívás lehet megmászni a Kárpátok, az Alpok, a Himalája meredek sziklafalait. Ám mérhetetlen szorgalomra és eltökéltségre, testi és lelki erőre, jó egészségre, nagy kitartásra, sőt inkább óriási megszállottságra van szükség ahhoz is, hogy Hegyalja lejtőire kapaszkodjon fel valaki napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra. Erős akarat kell ahhoz, hogy hideg hajnalokon valaki metszeni induljon; hogy kora tavasszal a késői fagyok ellen védekezzen; hogy nyáron az eső, a szél, a napsütés, a kórokozók és kártevők miatt aggódjon;  hogy fáradhatatlanul kacsoljon, kapáljon, permetezzen és késő őszig bizakodjon abban, hogy most aztán igazán jó termés várható! Egy szőlész mindvégig a legjobb tudása szerint szokta gondozni kertjét, de a szőlőbogyók érése nem tőle függ. Egy jó borász is a legnagyobb gondossággal készül a szüretre, de a must cukorfoka nem tőle függ. Akármelyik vincellér hiába készíti elő legalaposabban a szüretelő eszközöket, a borház prését és hordóit, mégsem tudható előre, hogy vajon mi fog kiforrni a pincéje rejtekében. Lesz-e az egész évi munkájának eredménye? Lehet rajta áldás, de lehet pechje is! A bor mennyiségének és minőségének alakulása az örök titkok egyike. Amíg a boroskelyhekbe kerül a tokaji, annak útja a többség számára csupa-csupa rejtély! Amikor megízleltetik a hegyaljai borféleségek sorozatát az újboroktól az óborokon át a máslásokig és fordításokig, meg a szamorodniig (ami olyan szőlőből lesz, „ahogy termett"), -szóval- a borkóstolás alatt fokozatosan tovább nő a titok. Egyetlen korty aszúbor pedig, maga a csoda! Az aszú a legtökéletesebb átváltozás bizonyítéka. Elég egyetlen kortyintás aszúból és érzékelhetővé válik, hogy az emberek nehézségei-bánatai, a hétköznapi kínlódások, a sok keserves könnycsepp és verejtéközön (szinte varázsütésre) átalakul humanista könnyedséggé és örömmé, ünnepi meghitt pillanatokká, elégedett mosollyá, végtelen érzelem-áradattá és mindenkit szabaddá, s tettre késszé változtat. A tokaji a hit, remény és szeretet méltó itala. Az ország három részre szakadása óta Tokaj-Hegyalja a magyar nép kiváló túlélési képességnek bizonyítéka. Itt terem a bizakodás és a szabadság bora!

  (Azt tanultuk, hogy a görög istenek ambróziát ittak az Olymposzon, az ókori Rómában pedig Bacchus hívei vedeltek hordószámra és éltek a mának. A magyarok egyetlen Istene talán már ezer éve aszút kortyolgat kristálypohárból a Kopasz tetején és minden érzékszervével élvezi az adott percek szépségét. A kezének bőre a boroskehely pincehűvösségű hőfokát érzékeli. A két szeme a tokaji arany színében gyönyörködik. Az orra a friss illatát szippantja. A nyelve a nemes aromáit ízlelgeti. Legvégül koccint az Isten a tanítványaival, hogy a fülei se maradjanak ki a jóból! Egy-két korty után szinte már hallja az angyalok boldog kacagását is és aszut kóstolgatva azt is érzi az Úr, hogy minden nagyon-nagyon jó és hogy a tokajitól az Élet valóban egyre csodálatosabbá válik. Én legalábbis- így képzelem...) 

   Az ember élete Tokaj-Hegyalján tényleg a természettől függ. Azért is kapta meg -lassan egy évtizede- az UNESCO-tól a Word Heritage Centre-címet Tokaj és környéke, mert az itt élő emberek az egymásra és a természetre való utaltságot megfelelően kezelték és igyekeztek megtartani a harmóniát a saját környezetükkel. Ősrégi szőlészeti-borászati kultúrájuk mai is eleven hagyomány, még ma is vannak olyanok, akik nap mint nap a „hátukon hordják el a hegyet".

   Ez az a magyar város, aminek neve először forrt eggyé a jellegzetes termékének nevével. A neve a névjegye és védjegye. „Nomen est omen!" Egy középkori magyar logó! Ez az a hely, ahol nagyon jól látható a magyarok megmaradásának egyetlen útja: a kitartó és kemény munka! A folytonos tevékenykedés, a mérhetetlen hit, az örökös reménykedés és a feltétlen szeretet végső soron minden korban meghozza jutalmát! Mindig fontos volt a hűség a hely iránt, ahol élünk és a mély tisztelet a tudás iránt, amit kötelező átadni nemzedékről nemzedékre annak érdekében, hogy élni és megmaradni tudjunk. A magyarság számára ez egy autentikus origó, ahol nemcsak azt kérhetjük meghatódva és tiszta szívvel, hogy adja az Úristen az áldását életünkre és munkánkra, hanem azt is átérezhetjük, amit a reformkor idején írt le a Szózatban Vörösmarty Mihály:

 „Hazádnak, rendületlenül légy híve, oh magyar!"

 

 

Térkép

2013.01.21

 Hol van Tokaj helye az Univerzumban?

 

Kérdőív

2011.04.27

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Nyitóoldal | Hozzászólások: 1

Impresszum

2011.03.27

 

A webhely kizárólagos szerkesztője=BDL

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Nyitóoldal | Hozzászólások: 1