Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Térkép

 

Tokaj térképének megtekintése előtt kell ide

egy kis történet az emberi kiváncsiságról,

ami a fejlódés elsődleges hajtóműve!

 

Az emberek fantáziája kezdettől fogva élénk volt és a valóság, meg a képzelet gyakran keveredett egymással. Mítoszok, legendák, mindenféle hiedelmek kötötték gúzsba a többséget. A helyet, ahol éltek lapos korongnak hitték, mely fölé a Nap reggel felkel, majd délben az égbolton legmagasabbbra hág, este a túloldalon nyugszik.

Sok-sok nemzedék egy kissugarú körben töltötte el egész életét. A tele- és a küllős-kerék, pontosabban az állatvontatású kocsik feltalálásával a szárazföldi távolságot legyőzték. Később a vízi járművek fejlődésével már a tenger sem állta útjukat. Szájhagyomány szerint az ókori Ikarosz is a levegőt szerette volna meghódítani, de csak a reneszánszkorból, a polihisztor Leonárdo da Vincitől maradtak fent konkrétumok, s az ő repülő-szerkezeteinek tervrajzát nemrég olasz vállalkozóknak sikerült is megvalósítani. Én itt, most nem sorolom fel a közúti, vasúti, vízi és légi közlekedési eszközök fejlődéstörténetét. Tény, hogy mindig is nagyon sok kiváncsi indult útnak és vágott a világ megismerésébe földön, vizen, levegőben, míg végül a kozmosz is a  bátrak célpontja lett!

A legelső kozmonauta 1961.április 12-én a szovjet Jurij Gagarin volt. Az első magyar űrhajós 1980.május 26-án Farkas Bertalan. Az első űrturista szintén magyar-származású! Az USA-ban élő milliomos Charles Simonyi azóta már másodszor is kilépett a világűrbe önköltséges alapon, hogy kiélvezze a súlytalanság állapotát. Tavaly pedig a NASA 35. űrexpedíciójának vezetője, egy kanadai asztronauta készített űrfelvételt Budapestről, a Balatontról és az éppen áradó Dunáról. Lényeg, az Internet jóvoltával az egész világon bárki láthatta hol is van Magyarország! Napjainkban az űrszondák felvételei bárhová eljutnak. előrejeleznek, tudósítanak a légköri és földi állapotokról.

A Naprendszer tagjait a távcsövek feltalálása után, fokozatosan ismerték meg a  csillagászok. =Merkur, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Neptunusz, Uránusz, Szaturnusz, Plutó, bár újabban ez utóbbit már nem tartják a tudósok igazi bolygónak. A miplanétánk latin neve=Gaia, vagy Gea, innen ered a geológia szó.  melynek felszínén nagykiterjedésű állóvizek, valamint hatalmas, összefüggő szárazföldek találhatók. A földfelszín egyharmad részén vannak a kontinensek=Afrika, Amerika, Antarktisz, Ausztrália, Ázsia és Európa, melyen a mi hazánk fekszik. Bolygónk kétharmad részét borítja a Csendes-, az Indiai-, valamint az Atlanti-óceán. Ez utóbbi nagy mértékben befolyásolja egész Európa időjárását.

 Bolygónk három dimenziós, kicsinyített térbeli hasonmása a földgömb, másképpen glóbusz és a két dimenziós, síkbéli kicsinyített hasonmása a térkép, ami angolul=map,  

Pontos helymeghatározásához mindig szükség van egy viszonyítási pontra+az irány és a távolság megadására.

A hétköznapi életben a tájékozódásnál általában önmagunkhoz szoktunk viszonyítani. Az irányokat így adjuk meg=előttem, mögöttem, alattam, felettem és oldalt, azaz éntőlem jobbra vagy balra. Ilyenkor a távolságot is becsléssel határozzuk meg. Úgy mondjuk, hogy valami hozzám viszonyítva közel vagy távol, itt és ott, emitt és amott van. Elérhető egy másik hely hamar vagy sokára. Lehet valami az orrom előtt, vagy csak egy ugrásnyira; netalán a nagy messzeségben. A táv hüvelyknyi, arasznyi, könyöknyi, karnyújtásnyi, ölnyi vagy éppenséggel lépésny lehet, de szokás az előttünk álló út hosszát idővel lemérni, hisz megtehető valami percek alatt, vagy csak több órányi gyaloglással.  Mesebeli táv-meghatározás például, hogy félnapnyi járóföld áll egy hős előtt.

A tudományos alapú tájékozódáshoz az irányok megadásakor az égtájak nevét adják meg, eszköze az iránytű. Fővilágtájak az óramutató járásának megfelelően=észak, kelet, dél, nyugat (Ugyanez angolul nord, eart, south, west.) Mellékvilágtájak=északkelet, délkelet, délnyugat, északnyugat.  A távolság teljesen pontos megadásához mérőeszközt kell használni. Ilyen például az iskolai vonalzó, a merev acélszalag. vagy a hajlékony szabócenti. Magyarországon az SI, azaz a nemzetközi mértékegység-rendszer alapján történik a távolság meghatározása. Mértékegységek=kilométer, méter, deciméter, centiméter, milliméter. (Angolszász területeken=mille, mérföld),  

Térképészek a könnyebb eligazodás érdekében a Föld felszínén egy képzeletbeli vonalrendszert akakítottak ki, amit a földgömbre is, térképekre is kék színnel rajzolnak és a fontosabb tájékozódási pontokat, főbb vonalakat elnevezték.  

 


Nagyobb térképre váltás